Cél, hogy a Balaton egy jól élhető, magas életszínvonalat lehetővé tevő régió legyen.
Keresett kifejezés: Balaton
Az utóbbi három évtizedben a Balaton vize háromszor annyit melegedett, mint az azt megelőző több mint 120 évben, a vízben fellépő hőhullámok pedig gyakoribbá és intenzívebbé váltak.
A Balaton régió mobilitási feltételeinek javítása nagy mértékben megkönnyíti a térségben élők életét, és turisztikai szempontból is óriási jelentőségű.
Csak a Balaton vidéke a kivétel.
De vajon miért jelentek meg nagy számban a tóparton?
A Balaton a rövidebb ideig tartó, de már jelentősebb februári napsütés hőenergiáját a sekély tavaknál jobban meg tudta tartani, ez pedig hozzájárult ahhoz, hogy a februári, átlagosnál alacsonyabb hőmérséklet ellenére sem fagyott be a magyar tenger – írta a HungaroMet a honlapján közölt elemzésben.
Egyetlen magyarországi városként Keszthely is tagja lett az Európai Vidéki Tavak Hálózatának (nEUlakes), a tagságból a térség és a Balaton minden települése profitálhat – tájékoztatta a város önkormányzata szerdán az MTI-t.
Három balatoni, egy invazív és két őshonos halfaj táplálkozását vizsgálta a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI). Kutatásukból kiderült, bár az invazív fekete törpeharcsa zömmel mást eszik, mint őshonos társai, a törpeharcsa hatékony ragadozó, okkal retteghetnek tőlük őshonos halaink.
Egy köbméternyi Balaton-vízben 21 mikroműanyag található, a Kis-Balatonban 7-8 körül van ez a szám, a nagy szemétszedésen nemrég átesett Bodrogban pedig 214,8 műanyagszemcsét számoltak össze. Közömbösíteni még nem igazán lehet ezeket, megelőzéssel többet tehetünk természetes vizeink műanyagmentesítéséért, vélik a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének szakemberei.
A kánikula és a szélcsendes idő miatt kialakult algásodás okozta oxigénhiány vezetett az egy hete történt halpusztuláshoz a Kis-Balaton Kazetta nevű tározójában – derül ki a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHN) szerdai közleményéből az első vizsgálati eredményekről.