Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)
Hollósi Dávid, a hitelintézet agrár- és élelmiszeripari üzletágának vezetője a termelői visszajelzések alapján úgy látja, hogy a mezőgazdaság tartósan egyensúlyi állapot közelébe került Magyarországon, és beruházásai összértéke a következő években nagyobb lesz, mint a magyar gazdaság más területein.
Hozzátette, hogy a szántóföldi növénytermesztésnek a felvásárlási árak emelkedése is kedvez, és bár jelentős változás ebben már nem várható, a mostani árszint stabil nyereséget biztosít nekik. A betakarítás 2024-ben jól alakult, az élénk keresletnek köszönhetően a gabonatermelők jelentős tőkére tettek szert, így most nem kell a hatékony termeléshez szükséges alapanyagokon takarékoskodniuk – mondta a szakértő, egyúttal üdvözölte, hogy az aszály hatására kukoricáról elkezdtek átváltani a szárazságtűrőbb napraforgóra. Hollósi Dávid szerint az állattartók kilátásait most kissé rontják az állományokat fenyegető járványok, valamint a takarmányárak emelkedése, eközben például a tejtermelők rekordárakat kapnak, és jelentős keresletre számíthatnak a nemzetközi piacon. A pályázati támogatásokból szintén jelentős mértékben részesedhetnek az állattartók, és szükség is lenne fejlesztésekre, hiszen a magyar agrárium évi 4 ezer milliárd forintos kibocsátásának a felét még mindig a szántóföldi növények adják. Bár a kiváló minőségű gabona piacképes, a magyar agrárium “nem ragadhat bele” a szántóföldi növénytermesztésbe – fogalmazott.
Számításai alapján a hatékonyságjavító beruházások hamar, akár 5 éven belül megtérülhetnek. Hozzátette: a termelés drágulására nincs is más válasz, mint a fejlesztés, a költségek ugyanis csökkenni biztos nem fognak. A piac változékonyságát és a kockázatokat persze a hatékonyság sem mérsékeli, de a pályázói érdeklődésből már most látszik, hogy a vidékfejlesztési források korszerűbb termelést, a jobb minőségű termékek előállítását fogják segíteni. Hollósi Dávid a hitelkamatok csökkenésére sem számít, ilyen körülmények között a kamattámogatott lehetőségek felértékelődnek – jegyezte meg. Héjja Csaba stratégiai elemző hosszabb távon arra számít, hogy a nemzetközi élelmiszerpiac jövőjét a vám- és kereskedelempolitika jelentős mértékben befolyásolhatja, a termelőknek pedig gyorsan kell alkalmazkodniuk a változásokhoz. Az EU agrárkibocsátása aligha fog már jelentős mértékben nőni, de a súlypontja a nagy nyugati termelőktől fokozatosan áttevődhet a keleti tagállamokhoz, főképp az állattenyésztésben.
A változásnak azonban ára is van, hiszen ezzel az energia- és alapanyagigény erősödik, az állattartók támogatása ezért is fontos a következő időszakban – emelte ki.
Az elemző szerint a belföldi élelmiszeripar túljutott a mélyponton, de Magyarországot nyitott gazdaságú államként mindig fokozottan érintik a külső hatások. Az agrárexport ugyanakkor nagy ugrás előtt állhat, ha a mostani finanszírozási ciklus majdnem 3 ezer milliárd forint összértékű fejlesztési keretét jól hasznosítják a termelők és az élelmiszergyártók – jelezte Héjja Csaba.