Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Egy tavalyi rendeletmódosítás felhatalmazta a minisztert arra, hogy az ellátás biztonsága érdekében hozzájárulhasson ennek átmeneti mellőzéséhez, de az elmúlt nyáron nem élt ezzel a jogosítványával. Mivel fontosnak tartotta, hogy az eseti eltérés engedélyezéséről szakmai-tudományos megalapozottsággal dönthessen, tavaly ősszel kezdeményezte a Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testület létrehozását – jelezte a miniszter.
A testület mostanra elkészült ajánlása szerint a Duna hőmérséklete ne haladhassa meg a 32 fokot, egy naptári évben legfeljebb 15 napon lehessen az eseti eltérés szerint eljárni, valamint a Paksi Atomerőmű teljesítményének visszafogása ne lépje túl a létesítmény névleges teljesítményének felét – ismertette Lantos Csaba. A miniszter kifejtette: ahogy az időjárás változik, teljes áramszünet is egyre gyakrabban fordulhat elő, amit egyebek mellett a közelmúltban történt teljes és tartós spanyol és portugál áramszünet is mutat. Kiemelten fontos cél egyrészt az áramkimaradások, valamint a rendkívül ingadozó áramárak megelőzése, kezelése – hangsúlyozta.
A Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testület munkájában energetikai cégek és hatóságok mellett elismert környezetvédelmi, vízügyi, egyetemi, kutatóintézeti szakemberek vettek részt, öt munkacsoport vizsgálta a jogszabályban megfogalmazott korlátozás esetleges feloldásának hatásait különböző szempontokból; ennek a munkának az alapján született meg az ajánlás – mondta. Elképzelhető, hogy átmenetileg fel kell majd oldani a korlátozást, de ez egy szabályrendszer alapján történik majd. Alkalmazkodni kell a változásokhoz, de csak a legszükségesebb mértékben – fogalmazott Lantos Csaba.
Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium (EM) államtitkára a sajtótájékoztatón elmondta: a Paksi Atomerőmű a hazai áramtermelés 45 százalékát adja. Az atomerőmű nélkül nincs ellátásbiztonság, nincs rezsicsökkentés és kudarcra vannak ítélve a karbonsemlegesség elérésére tett erőfeszítések – hangsúlyozta. Üzemidejének meghosszabbításával a létesítmény a 2050-es évekig termelhet megbízhatóan, stabilan tiszta és olcsó áramot. A működési feltételei azonban mára drasztikusan változtak az éghajlatváltozás miatt, amelynek hatásait a Kárpát-medencében fokozottan lehet érezni – fejtette ki. Paks a technológia hűtésére használt vizet a Dunából veszi ki, és az előírások szerint legfeljebb 11, télen 14 fokkal melegebben bocsáthatja vissza a Dunába. A környezetterhelés mérséklése és a helyi élővilág védelme érdekében az atomerőmű teljesítményét köteles fokozatosan csökkenteni, ha az érintett folyószakasz vízhőmérséklete a 30 fokot közelíti, de ezt a határértéket még a Paks előtti erőműfejlesztések mintája alapján emelték át a kapcsolódó szabályozásba – ismertette.
Az egyre sűrűbben esedékessé váló teljesítmény-csökkentési kényszer növekvő kockázatokkal jár, veszélybe sodorhatja Magyarország ellátásbiztonságát. Egyes blokkok teljes vagy részleges leállítása esetén a kieső termelést máshonnan, akár importból kell biztosítani, ezek a lehetőségek azonban korlátozottak – mutatott rá. Steiner Attila felhívta a figyelmet arra is, hogy az atomenergiát már az Európai Bizottság is fenntarthatóként ismeri el. Az uniós tagállamok több mint fele, 15 ország látja úgy, hogy az atomenergiára szükség van a fogyasztók biztonságos ellátása érdekében – tette hozzá.