A Paul Lévy matematikus után Lévy-sétának (vagy bizonyos esetekben Lévy-repülésnek) nevezett jelenség a véletlen bolyongásnak egy fajtája, amely a természetben rengeteg különféle esetben előfordul, ragadozó állatok élelemkeresésétől kezdve közgazdasági, mikrobiológiai, kémiai folyamatokon át az éghajlatváltozásig. Az ELTE Atomfizikai Tanszék és az Asztro- és részecskefizikai Tématerületi Kiválósági Program kutatói, Kincses Dániel, Nagy Márton és Csanád Máté legújabb kutatásukban megmutatták, hogy a nagyenergiás atommag-ütközésekben keletkező részecskék mozgása is leírható Lévy-sétaként, ezzel megerősítették a jelenség interdiszciplináris jellegét.
Keresett kifejezés: éghajlatváltozás
Szlovénia csaknem 27 millió euró értékű, hét éves időszakra szóló projektet indít az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség növelésére – közölte a szlovén környezetvédelmi minisztérium.
Konferenciát tart január 19-én a Mindenegyüttmegy Egyesület arról a fiataloknak szóló, és környezetvédelmi témákat kidolgozó kézikönyvről, amelyet az elmúlt két évben négy másik ország civil szervezeteinek szakértőivel együtt dolgozott ki. A nyolc modulból álló kézikönyv elsősorban tizenéves fiataloknak szól, akik a játékos feladatok során nemcsak fontos ismeretekkel gazdagodhatnak a fenntarthatóságról és a környezetvédelemről, de fejleszthetik az együttműködési képességeiket is. A tesztelések során a legtöbb elismerést a magyar csapat által kidolgozott egyik modul kapta. A konferencián oktatási intézmények és fiatalokkal foglalkozó civil szervezetek mutatkozhatnak be és oszthatják meg tapasztalataikat a fiatalok környezeti nevelésével kapcsolatban.
Az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésén az EP-képviselők állásfoglalást fogadtak el, amely szerint minden országnak pénzügyileg is hozzá kellene járulnia az éghajlatváltozás elleni fellépéshez – tájékoztatott az uniós parlament csütörtökön.
Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén elfogadott tárgyalási álláspont szerint az uniós parlament képviselőinek többsége egy évvel elhalasztaná az erdőirtásról szóló uniós jogszabály egyes rendelkezéseinek hatálybalépését, hogy a vállalatok meg tudjanak felelni a benne foglalt kötelezettségeknek.
Az éghajlatváltozás nem csupán a hőmérséklet emelkedését okozza, a hőmérséklet és a csapadék éven belüli eloszlásában is komoly átalakulást hozhat a jövőben. Ezek változása – sok egyéb mellett – várhatóan a fajok és más ökológiai jelenségek elterjedésére is hatással lesz.
Eddig úgy tudtuk, a poszméhek szaglására csak a rovarirtó szerek hatnak negatívan, de a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete és a Würzburgi Egyetem közös kutatásából kiderült, a magas hőmérséklet is csökkenti a rovarok szaglását. Ez pedig a haszonnövényeink beporzására is komoly hatással lehet, vélik a kutatók.
Az európaiak 40 százaléka szerint az uniós energiapolitikának megfizethetőbb energiaárakat kell biztosítania, a jelenleginél több uniós és nemzeti szintű erőfeszítést látna szívesen annak érdekében, hogy megfizethetőbbé váljanak az energiaárak – derült ki az Európai Bizottság által kedden közzétett Eurobarométer-felmérésből.
Nem egyértelmű, hogy az uniós helyreállítási alap miként járul hozzá az éghajlatpolitikai fellépéshez és a zöldátálláshoz, ugyanis hiányosságok mutatkoznak az éghajlattal kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó mérföldkövek és célok, a tényleges kiadásokról való beszámolás, valamint egyes zöld minősítésű projektek környezetbarát jellege terén – közölte az Európai Unió luxembourgi székhelyű számvevőszéke szerdán.
Augusztus 18-án lépett életbe az EU természet-helyreállítási rendelete. E jogszabály célja, hogy olyan intézkedéseket vezessenek be a tagállamok, amelyekkel vállalják, 2050-ig helyreállítják a leromlott állapotú élőhelyeket. A tervek benyújtására 2 évük lesz a tagállamoknak, így hazánknak is.